Annyi rosszat lehet hallani az internetrol es annak minden vele jarojarol, hogy arra gondoltam leirom az en tapasztalatom. Nem azert, hogy meggyozzek masokat barmirol, hanem azert, mert, mint az ermenek is mindennek ket oldala van... ; )
En 14 evesen leptem az internet vilagaba, ugye szuleim legnagyobb banatara... Bar sose ellenorizgettek, hogy eppen mit csinalok vagy kivel, mirol beszelgetek, azert erzodott rajtuk, hogy, hat nem lelkesednek a dologert. Jogosan valahol, hiszen ott a suli, tobb szaz gyerekkel, nehogy mar ne talaljak baratokat magam melle. Nos, nekem az iskolaban valo ismerkedesrol, baratkozasrol egeszen mas velemenyem van. De lelovom a poent nem szerettem igazan szoros kapcsolatban lenni senkivel a sulibol, foleg nem osztalyon belul. Igazabol egyaltalan nem lelkesedtem, hogy ossze vagyok zarva 20 emberrel, akikkel raadasul meg kedvesnek es egyuttmukodonek is kellett lenni, soha nem voltam taborba, utaltam az osztalykirandulasokat es szerencsere a csaladi hatternek koszonhetoen a legtobbet el is tudtam logni... Kozepiskola elott, viszont valami megszallt, nem is tudom, lehet az ordog volt, de tenyleg es befizettem magam golyataborba, ahol aztan az elso reggelen rajottem, hogy legszivesebben hazamennek... Vegul nem sikerult, de az osszes ember, akivel jol ereztem magam kiderult, teljesen mas osztalyba fognak jarni, a vonaton is megismerkedtem egy lannyal, akirol szinten kiderult, hogy nem egy szakon koptatjuk majd az iskola padot, viszont veluk nagyon sokaig, evekig jo viszonyt apoltunk.
Kesobb aztan feladtam ezt a majd "baratkozunk" az iskolaba dolgot es felregisztraltam ilyen-olyan kulfoldi oldalakra, eloszor csak azert, hogy jo lesz majd legalabb nyelvgyakorlas celjabol, aztan rajottem, hogy jo ez masra is. Tobb kulfoldi baratot szereztem, mint gondoltam, akkoriban ismertem meg Arisa baratnomet, akivel vegul elkerultuk egymast*, de maig neha beszelgetunk, Manamit, akivel majdnem egyszerre lettunk anyukak, Erinat, akivel szinte minden hetvegen eljartunk ide-oda, Marie-t, aki segitett atveszelni a francias eveimet, ironikus, hogy egy francia lany tartotta a lelket bennem a francia nyelvi szakon, amit egyebkent alig vartam, hogy ott hagyjak?! Kesobb aztan megismertem Szofit, Timit, Sunnyt es meg nehany embert, akikkel hosszu evekig osszejartunk es szebbnel szebb emlekeket gyujtottunk, amit mar-mar 10 ev utan felhozva is hasunkat fogva rohogunk... Megismertem Julcsit, akinek koszonhetoen 17 evesen valora valt egy almom es eljutottam Japanba, olyan elmenyekkel gazdagodtam, amiket sose fogok elfelejteni. Az, hogy megtanultam japanul is reszben az internetnek koszonheto, ugyanis, itt talaltam meg a tanart, aki egy ev alatt atsegitett egy osztalyozo vizsgan es egy kozepszintu nyelvvizsgan, sot meg egy emelt szintu erettsegin is!
Ha osszegezve nezzuk mi minden jot sikerult kihozni ebbol, akkor talaltam igazi baratokat, utazhattan a vilagban, sikeresen megtanultam egy uj nyelvet, a vilag sok reszerol szereztem nagyon jo ismerosoket, magabiztosabb lettem, csodas elmenyekkel es tapasztalatokkal gazdagodtam. Sot, NimoApat is itt ismertem meg es Csilla baratnommel is az internet vilaga hozott ossze mar lassan tobb, mint ket eve. : )
Idei Erdelyi kirandulasunk alkalmaval pedig megint csak, szemelyesen is talalkozhattam egy ujabb olyan emberrel, aki derusebbe teszi a napjaim, Teoval.
Ami pedig a tanulsag resze, hogy tulsagosan szeretem a fuggetlenseget, azt viszont egyaltalan nem, ha ossze vagyok zarva emberekkel, meg akkor sem, ha egyebkent nincs kulonosebb bajom veluk. A barataim nagy resze, nem egy orszagban el velem, a parkapcsolatom is tavkapcsolat volt es lehet van, akinek ez igy leirva nagyon fura es elegge kiabrandito, de en ennek valahol orulok. Ha ismeritek azt az erzest, mikor akar csak egy ev utan is allsz a repteren es varod a baratnod, akivel ugyan ott folytatodik minden, ahol honapokkal vagy akar evekkel ezelott abba maradt, mert kitartoak vagytok es sem az idoeltolodas, sem az aramszunet, sem a tavolsag nem akadalyozza meg, hogy egyebkent kapcsolatba legyetek, akkor azt hiszem tudjatok, hogy ez mennyire nagyon jo es oszinte dolog.
Egyebkent pedig azert azt fontos megemliteni, hogy nyilvan azert egy jo emberismero kepesseg kell, mert, mint szuleink mondani szoktak, azert tulzottan kozvetlennek sem szabad lenni.
En alapbol eleg bizalmatlan vagyok mindenkivel, mig masok altalaban elegge bizalmasak velem, igy aztan egesz konnyen lehet jo kapcsolatokat kiepiteni, ez persze valahol szerencse, de neha meg igy is idobe telik, viszont megeri! Nagyon is! ; )
