Mindig is tudtam, hogy nagyon furcsa barataim vannak, de, ami a multkor tortent velem, az... Az valami megdobbento volt!
Viccelodtek mar ezzel paran, Zsofi baratnom is gyakran hozta fel, de altalaban nevettunk rajta egyet es itt veget ert ez az eszmefuttatas, ami egyebkent Nimorol szol. Ugynis tobb ismerosom "viccelodott" azzal, hogy na majd gyorsan ossze kell hozni egy kislanyt es akkor majd osszehoznank a gyerekeket... Hat jo, meg viccnek elmegy. De tegnap... Tegnap, egyik legjobb baratom, olyat talalt ki, hogy mikor meghallottam, hat ciki vagy nem, de hangosan rohogtem es nem azert mert bunko vagyok, hanem mert en nem gondoltam volna, hogy ilyet lehet komolyan mondani... : D
Konkretan az tortent, hogy felhivott skype-on es nagyon szepen szofisztikalt modon, felvezette, hogy mit szolnek e, ha esetleg neki majd a kozeljovoben lenne egy lanya es mivel mindket reszrol intelligensek es okosak es szepek vagyunk, illetve hat Nimo is kelloen helyes es joeszu, hogy akar lehetnenk egy csalad?! Eloszor nem is ertettem, komolyan, annyira lesokkolt, hogy mondom ez valami vicc... De nem, nem az! Ugyhogy utana lanyos zavaromban, mivel nem tudtam mit reagalni, egyszeruen elnevettem magam, mert imadom, tehat tenyleg az egyik legjobb baratom, de... Ilyen van?! Ti eltetek mar ilyet? En meg most se tettem tul magam ezen... Persze, nyilvan meg mindig abba remenykedem, hogy ez valami vicc volt, bar most mar egyre tobbet van ilyen, ugyhogy annyira nem is vicces mar, sot inkabb kicsit kezd nem tudom, kellemetlen lenni talan?!
Mindegy, hat nem tudom... Mindenesetre eddig se, de most aztan mar plane nem tartok attol, hogy Nimo egyedul maradna felnott korara, ugyhogy... Feldolgozhatatlan es akarhanyszor eszembe jut, elkap a rohoges, hihetetlen... :'D
0 件のコメント :
コメントを投稿