Mi legyen iden?!

A kerdes igazabol a tavalyi ev miatt fogalmazodott meg bennem, mikor is megtanultam, hogy bizony "kivanni is tudni kell"... Akkor azt hiszem valami nagyon elmenydus es kicsit talan izgalmas evet szerettem volna, hat megkaptam. Csak azt az egy aprosagot felejtettem el, hogy az eremnek ket oldala van es jol meglepodtem mikor azt tapasztaltam, hogy erzelmileg egy hullamvasuton ulok es az elmenyeknek egy reszere sem biztos, hogy nagy vihoraszva fogok majd visszaemlekezni, sokkal inkabb mondhatnam, hogy erzem neha, ahogy finom szellokent fujnak elem egy-egy nem elfelejtendo, kisse okito jellegu, kevesbe szep, de annal nagyobb tanulsagot tartalmazo kis emlekporszemcset... Azert tavaly szerencsere a negativ es pozitiv elmenyek eleg jol kompenzaltak egymast ahhoz, hogy az egesz evet osszegezve azt tudjam mondani, hogy egy nagyon is jo ev volt! 

Iden megint csak hasonloan egy izgalmakban gazdag es kalandos evet kivantam. Ezuttal viszont nem feledve, hogy, ahol van jo ott lesz rossz is! Szoval nem tervezek, nincsenek fogadalmak, az egyetlen dolog, amit szemelott tartok iden, hogy minden lehetoseget megfogok es kihasznalok! Azt gondolom, hogy az ev eleje eddig szuperul indult, szerencsere a lendulet is megvan meg, ugyhogy csak varom mibol tudok kihozni valami egyszerut, de nagyszerut! ; )

Igy tortent, a minap, hogy vettem egy jegyet... Ugy volt, hogy augusztusban hazautazunk, aztan ennyibe is maradtunk. Mire NimoApa mondta, hogy O nem fog tudni jonni augusztusban, mert nem biztos, hogy kiveheti a plusz szabijat, anelkul pedig csak 5 nap lenne... Gondoltam egyet felmentem az egyik legitarsasag honlapjara, beirtam egy realisnak tuno tavaszi datumot es voila: a nyari arhoz kepest, majdnem felaron vettem 3 darab jegyet haza. : ))

Azt hiszem eleg jok vagyunk a lehetosegeinkhez kepest... ; )

Szoval aprilis 12-en Nimoval kettesben elszaguldunk a japan super-expressel Nagoyaba es hazarepulunk! NimoApa pedig 2 hettel kesobb utanunk jon es, ami utana jon az meglepi... ; )

Finally after 3 years we met again!♡

Mult heten meglatogatott minket Zsofi baratnom Koreabol. Nagyjabol egy idoben jottunk el Magyarorszagrol, talan egy fel ev csuszassal, azota bar rendszeresen tartottuk a kapcsolatot egyszer sem sikerult osszefutni... Na, de most! Augusztusban letelik neki az egyetemen az utolso eve es mielott hazamenne mondta, hogy szivesen eljonne meglatogatni minket. En meg termszetesen orultem am, nem is kicsit, hogy vegre! : ))

Szoval nalunk toltotte a mult hetet, volt rengeteg beszelgetes, sok nevetes, egy kis kultursokk is... Azert meglepo, hogy bar elmeletileg egy kultura, azert meg van mindket orszagnak a sajatossaga es bizonyos teruleteken azert nem dicsekedhetnenek veluk.. Persze, nyilvan az eremnek ket oldala van. ; ) Szoval nagyon jo volt! Megneztuk a helyi latvanyossagokat, elmentunk egy regi erodhoz, aminek azert eleg komoly tortenelmi hattere is van, ott meg egy jo kis baratsgot is kotottunk a szomszed nenivel, aki oda meg vissza volt Nimoert, ugyhogy kisergetett minket mindenhova... : )

Egyebkent egy vicces kis szosszenet, ehhez az erodhoz tartozott oldalt egy regi, kis haz szeru epulet, a regi hagyomanyos japan epiteszet papir-fa, hat nem tudom telen, hogy birtak benne ulni, na mindegy, mivel ezer eves gondolom sejtheto, hogy nem a legjobb allapotban alldogal, nos draga Nimrod fiam egy alapos terepszemle utan, ugy dontott, hogy erre bizony raferne egy kis restauracio es konkretan egy laza konyok mozdulattal kiverte az ablakot... Ezer szerencse, hogy fa es papir, bar mi egy enyhe szivroham utan Zsofival a foldon fetrengve nevettunk... En meg ugye, lelkiismeretesen, meg se hagyhatjuk csak ugy ott, visszaeszkabaltam, ugyhogy meg volt az "ujitas" is, tovabbi munkat nem vallalok ezen helyen es remelem Nimo a kesobbiekben azert nem lesz ilyen kis "elefant a porcelan boltba"...  Az egyszer tuti, hogy elmenydus egy nap volt es jo faraszto is. : )

Ezen kivul voltunk hegyet maszni itt nalunk a helyi nagy parkban, a legjobb idot fogtuk ki, mert puloverbe mentunk es iszonyat meleg volt meg igy is, megorult az idojaras, persze azota meg meg lehet fagyni...

Szoval megmasztuk a hegyet, a tetejerol be lehet latni a varost, nagyon szep volt! Ezen kivul etettunk kacsakat, setaltunk es Nimo legnagyobb oromere csuszdaztunk is parat!

Aztan elmentunk Shizuokara, elvittem Zsofit hatsumoude-ra, ami ugye ez az ev eleji elso szentely latogatas, szerencsere O elvez mindent, ugyhogy nem nagyon tudtam melle loni a programokkal. Vettunk omikujit, a tavalyinal mar talan kettovel jobb lett vagy eggyel?! Most hirtelen nem is tudom mar, hogy jonnek, de eggyel tuti jobb! Szoval mar szerencsesebb evem lesz, mint tavaly. ; )

Megneztuk Shizuoka-n a szentelyeket, korbe jartuk mindet, masztunk ott is hegyet, lefele mar fajt mindenunk, Nimo viszont hosiesen setalt, csak a vegen kellett felvenni, ennek meg volt az elonye, este fel nyolckor bemaszott az agyba es 3 perc alatt elaludt... : )) Ugyhogy nekunk a latvanyert, Nimonak meg az elmenyert, de mindenkeppen megerte!

Az utolso program pedig egy rovid kis vasarlas, illetve egy jatszohaz volt, mert vasarolni csak ugy lehet, ha Nimo ki van farasztva, igy elobb elmentunk a jatszohazba, tok jo! Nem voltunk meg mi se, mert kell csinaltatni ilyen tagsagit, hat most megcsinaltam, szerintem mi jobban elveztuk, mint a gyerek.. : D Bar azert O se panaszkodott, raadasul ugy elfaradt szegeny, hogy kidolt a babakocsiba 5 perc utan, ugyhogy kesz fonyeremeny ez a jatszohaz! ; )

 

Szombaton delbe pedig mar ment is vissza Zsofi, sajnos... Jo hamar eltelt ez a het, de legalabb jol ki kirandultuk magunkat, meg gazdagodtunk megint jo sok elmennyel, ugyhogy koszonjuk szepen, hogy meglatogattal minket es remeljuk meg talalkozunk nemsokara! ; )

 

☆明けましておめでとうございます！☆

Hat eljott az uj ev is! Ezt is jol megunnepeltuk, Anyosomeknal voltunk, osszejott a nagy csalad, ott voltak sogornomek is, a ket unokatesoval. En most eloszor talakoztam Mutsuki-val, sogornom masodik gyerekevel, jovo honapba O is mar 1 eves! Irto cuki, igazi kis japan baba! : )) Marin meg jokedvu es jatekos, mint mindig, jatszottunk bujocskat, labdaztunk, neztunk meset, Nimo nagyon szereti Marin-t, szerintem nagyon bejon neki, hogy van, aki mindig kaphato a jatekra, meg nem allnak meg egy percre sem, edesek voltak egyutt!♡ 

Mi jot beszelgettunk sogornommel, babaztunk a picurral, Aposomat szegenyt Nimo es Marin teljesen lefarasztotta, huztak mindenhova magukkal, de egesz kitarto volt! ; ) Aztan este volt kozos vacsi, kozos esti mese, beszelgetes, nevetes es minden csudajo! A gyerekek ugy elfaradtak, hogy altatni se kellett oket, kidoltek mindannyian... Szerencsere jokedvvel, nevetessel es optimistan leptunk az uj evbe, remeljuk, hogy ilyen is marad ez az ev es mindenkivel csak hasonloan szep es jo esemenyek tortennek majd! : )

Mi is kivanunk mindenkinek szeretetben, boldogsagban, egeszsegben gazdag, szep, bolondos, mokas, nevetessel es elmenyekkel teli, energikus, majomkodos majom evet!♡

Volt egyszer egy karacsony...☆♡

Oh es mikor is volt mar az! Ugye iden eloszor kicsit mashogy toltottuk a karacsonyt, eddig 24-en mindig harmasban voltunk, aztan utana valamelyik nap jottek Anyosomek, hasonlo volt, mint annak idejen odahaza. Most viszont, hogy megbeszeltuk, hogy megyunk Csillaekhoz, igy valtozott es abban maradtunk, hogy a karacsonyt a baratikorrel toltjuk es a rokonsaggal szilveszterezunk.

Osszessegeben nagyon jol telt! Nem is gondoltuk volna, hogy ennyire zokkeno mentes lesz minden. 25-en karacsonyoztunk Csillaekkal, volt ajandekozas, beszelgetes, jatek, nevetes. Tomi es Nimo hihetetlen jol el voltak egyutt! Csak ugy amultunk-bamultunk Csillaval, hogy mennyire elvezik egymas tarsasagat, meg vegulis nekunk is jo erzes, hogy vannak egymasnak, ugyis ritka, hogy japan gyerekeken kivul massal is talalkoznak. : ) Mi is orultunk egymasnak, mert mi is joforman csak japanokkal vagyunk, beszelgetunk, igy mindig jol esik, ha talalkozunk, megis csak mas, nagyon is!

26-an mi elmentunk hatsumoude-ra, ami ugye ez az ujevi elso szentely latogatas, aki szokta olvasni vagy legalabbis tavaly olvasta a blogot, tudja, hogy mi szinte minden evben Kamakura-ba megyunk ilyenkor, most azert valtozott, mert Csillaek elkoltoztek Mie prefekturaba, ahol Japan egyik legregibb es leghiresebb szentelye van, annak idejen a csaszar is ide latogatott mindig, szoval ugy voltunk vele, hogy akkor mar, ha ott vagyunk tole fel orara, akkor iden miert ne legyen ott?! Van egy kulonleges hangulata, meg erzodik a rengeteg energia, vettunk omamorit, ugye az egyik evben sem maradhat el, sose art, ha van egy! ; ) Ugyhogy halat adtunk es megkoszontunk mindent a mult evre vonatkozoan es bizzunk benne, hogy az idei ev is legalabb olyan jo lesz, mint a tavalyi, ha nem jobb! Omikujit nem vettunk, mert nem is tudom, nem is kerestuk, meg meg igy ev vegen is rengetegen voltak... De ma jon Zsofi baratnom, akit elviszek majd egy ujabb hatsumoude-ra es akkor veszunk ott omikujit. Ugye ez ilyen evi "elorejelzes", hogy milyen lesz az idei eved, nagyon szerencses, kevesbe szerencses, nem szerencses stb. En ezt azert szeretem, mert hihetetlen vagy sem, azert legtobbszor bejon es nekem jobb felkeszulni lelkileg, hogy, na erre-arra nem art azert odafigyelni... : ) Na, de visszaterve az eredeti temara megjartuk az Ise jingu-t, nagyon jo volt, tenyleg annyira jo hangulata van, meg erzodik, hogy mas meg a levego is. Ettunk Ise udont, Nimo is, uuh, hogy izlett neki, jo eg! Hoztunk is haza, imadja! Neztunk varost, vettunk Akafuku-t, ami mochi, de kivulrol ilyen azuki krem van rajta, en alapjaban nem szeretem mert borzalmasan edes, viszont most megkostoltam, adva neki egy eselyt megegyszer, mochival nem is olyan rossz, ilyen sutemenybe viszont tenyleg iszonyat edes, mochival is, de ez meg az eheto kategoria... : )

27-en pedig kirandultunk egy kilaton, nagyon szep latvany volt! Turaztunk erdoben is, megmasztunk egy hegyet a ket gyereket cipelve a vegen mar negykezlab masztunk a padhoz, annyira elfaradtunk, de lagalabb jot nevettunk! ; ) Lefele Nimo megindult, ugyhogy szaladtunk jo sokat, senki nem allhatott utjaba, szo szerint senki, egy lanynak veletlen neki is szaladt, szerencsere jokedveben volt es nevetett csak, mondjuk eleg vicces latvany volt az tuti, ahogy ketten is szaladunk egy 2 eves gyerek utan... : D De szuper jo volt!

Aztan hazamentunk ebedeltunk es jottunk is haza. Egyebkent mentunk komppal is, mert egyebkent dragabb es hosszabb lenne az ut, kozbe rajottunk, hogy Nimo lehet tengeribeteg, mert szegeny eleg rosszul nezett ki... 

Szerencsere vegul kibirta, ugyhogy nem volt problema mikor hazajottunk meg szinte az ajtoba elaludt, ugyhogy mindenkinek konnyu esteje volt! : ))

Nagyon jo volt es remeljuk nemsokara megint talalkozunk majd!♡