Szamomra kedves hely, talan a legkedvesebb. A miertet nem tudnam jol megfogalmazni, de valoszinu a tradicio miatt. A hely, ahova barmikor szivesen mennek, mert szep es mert joerzes tolt el, ha csak epp az utcan setalhatok is. Olyan nagyon mas, mashol is szep es mashol is erdekes, de itt meg inkabb. Amikor ide megyek sok minden atfut a fejembe, ami mashol lehet nem jutna eszembe. Peldaul megtanulnek himezni, mert az olyan szep, de nem csak ezert, hanem mert magam csinalnam, ami nekem jo erzes, olyan otthonos, hogy ez bizony magyar himzes es igen, barmikor tudnek himezni egy teritot, amit aztan, ha eloveszek akkor erzem az otthon hangulatat. Aztan faragnek is sok mindent, hasznosat es szepet, kulcstartot, hogy ne csak ugy ledobaljuk oket, csinalnek jatekokat is a gyerekeimnek, mert az ido es munka mellett sok szeretettel is csinalnam. Szeretnek egy nagy kertet is egyszer, hogy ultethessek finomakat, repat, paprikat, paradicsomot, krumplit stb. Vigyaznek ra, nagy gondosaggal latnam el mindig, hogy aztan gyonyorkodhessunk az eredmenybe. Ultetnek sok muskatlit es kiraknam az ablakba, az osszesbe, mert olyan gyonyoruek!
Aztan egyszer viselnek igazi magyar nepviseletet, mert meg nem volt ra alkalmam, de nagyon szivesen tennem. Azt se bannam, ha husvetkor egy vodor vizzel lecsolnanak, mert jobb, mint a kolni es bar lehet akkor ott, pont nem, de utana eleg viccesen gondolnek vissza ra.
Egyebkent Holloko 1987-ben valt a vilagorokseg reszeve. A 17-18. szazadban kialakitott falu a tradicionalis epiteszet es a 20. szazadot megelozo falusi elet olyan, paratlan peldaja, amelyet sikerult eredeti allapotaban megorizni. Holloko napjainkra sem valt szabadteri muzeumma, mindmaig elo, lakott telepules.
A falu tortenete a XIII. szazadig nyulik vissza, a tatarjaras uta epult fel a Szar-hegy vara. A sziklara epitett eroditmeny nevere egy regi legenda ad magyarazatot. Eszerint bizonyos Kacsics Andras elrabolta es epulo varaba zarta a szomszedos foldesur szepseges asszonyat. Az asszony dajkaja azonban boszorkany volt es osszeszovetkezett az ordoggel, akit ravett, hogy fiait valtoztassa hollova.
Az ordogfiak az eroditmenyt korol kore lebontva kiszabaditottak az asszonyt, majd nem szortak szerteszet a koveket, hanem egy kozeli sziklan uj varat raktak beloluk. Ez a var lett Holloko, az alatta levo falu pedig a varrol kapta a nevet.
A nepi epiteszet jellegzetes alkotasai a palochazak, amelyek az ismert harmas tagolasukkal (tisztaszoba vagy haz, pitvar es kamra), jellegzetes disziteseikkel, a haz homlokzatanak alakitasaval az Ipoly es Cserhat videken sokfele lathatok meg.
Nepviselete, kenderbol szott vaszonnal varrtak viseleteik jelentos reszet. A hagyomanyosodo kismestersegek, a muveszi, diszito szandek gyakorlasa az onkifejezes egyetlen lehetseges eszkoze volt.
A hollokoi nepviselet a mainapig elonek tekitheto, de mar csak a vasarnapi szentmisekre es jeles unnepek alkalmabol veszik fel a lanyok, asszonyok, a ferfiak a XX. szazad kozepe ota nem hordjak. Az unnepi felsoruhazat valaha a csalad anyagi helyzetet is tukrozte, s egyben oroklodo vagyontargy is volt.
Minden evben megrendezik a "Paloc szottes" folklor fesztivalt, augusztus 19-20-an. A bemutatkozo magyar es szlovak nepi egyuttesek nagyszamu szereploje mellett, sok ezer erdeklodo, turista eljon megtekinteni a vonzo tajat es a valtozatos, szinpompas programokat.
Holloko nevezetessegei: Ofalu, Falumuzeum, Postamuzeum, Hollokoi Tajhaz, Babamuzeum, Szovohazak, Kelemen Ferenc fafarago kiallitasa es haza, Katolikus Templom, Hollokoi Var.
Ez a bejegyzes mar reg kikivankozott belolem, hat most vegre sikerult. A miertre nincs igazan valasz, nekem jol esik visszanezni es olvasgatni, valamint emlekeztetni magam arra mennyi mindent is szeretnek csinalni. Talan meg kicsit a jobb idobeosztasra is megtanit. Kis kultura, kis emlek, kis elmeny, kis tradicio, kis otthon, nekem ez a bejegyzes valahogy most ezek igy csokorba foglalva. : )
Kepekert es a bejegyzes egy reszert koszonet az internetnek, aki most konyv hianyaban segitett. : )
0 件のコメント :
コメントを投稿