Oszinten kicsit hianyolom a tinedzser enemet, akkor valahogy tudtam lazado lenni es viccen kivul hasznomra valt! Most meg sokszor azert kuzdok, hogy elokeressem valahonnan a melybol...
Visszagondolva velem azert megkuzdottek a szuleim, olyan dolgaim voltak neha, hogy csodalom nem kaptak agyverzest...
Mar altalanos iskolaba nagyon onfeju voltam, de, amiket kozepiskolaba csinaltam az mar egeszen megdobbento volt. En kettannyelvu francias osztalyba jartam eloszor, amivel egy ideig nem volt semmit bajom, de aztan ugy megvaltozott minden, elkezdodtek a kivetelezesek, de mar szinte nyiltan, nem is kellett megeroltetnie magat az embernek, hogy eszre vegye, aztan szamomra logikatlan modon elegseges lettem szokincsbol, viszont civilizaciobol meg negyes... Hogy tudnek ugy beszelni barmirol is, ha elegseges a szokincsem? Ez valoszinuleg csak szamomra volt kicsit ellentmondasos, mert amugy senki nem mondott ra kulonosebben semmit... Egyszer otthon megirt fogalmazast kellett beadni jegyre, megirtam, de kijavittattam egy francia baratnommel, 3-ast kaptam ra, padtarsam mellettem 4-est, de tobb hiba volt benne, mint az enyembe... A sokadik ilyen utan gondoltam egyet es felmentem az igazgatohoz, hogy en masik osztalyba szeretnek jarni, kicsit meglepodott, megkerdezte melyikbe, en meg mondtam, hogy atmennek japanra... Megjegyezte, hogy kicsit meredek valtas es, hogy az okat legalabb megosztanam e vele? Annyit mondtam ra, hogy tobb kihivast latok benne... Vegul azt mondta, hogy osztalyozo vizsga, szobeli felmeres es ha sikerul, akkor jovore kezdhetek a masik osztalyba. Ugyhogy mindenki tudta nelkul atkertem magam egy masik osztalyba, az osztalyfonok duhos volt, a szuleim a fejuket fogtak, aztan vegul lett egy sikeres osztalyozo vizsgam, es ezzel majdnem egyidejuleg egy kozepszintu nyelvvizsgam is. Itt legalabb szerettem azt, amit tanultam, meg akkor is, ha elorebb jartam, mint a csoporttarsaim... A tanaromat is szerettem es itt eloszor ereztem, hogy ugy valamiert igazan kuzdeni kell, de kaptam motivaciot, volt miert gornyedni a konyv felett es itt megindult bennem valami, hogy ezt szeretem es ezzel szivesen kezdenek valamit kesobb, eljartam fakultacion keresztul, erettsegi elokesziton at, mindenhova, vegulis lett nemzetkozi es honositott nyelvvizsgam is, letettem egy elorehozott emeltszintu erettsegit, megkuzdottem erte, de a "d" betut is megkaptam a bizonyitvanyomba ev vegen. Zokkeno mentesnek nem mondanam ezt a helyzetet se, mert pl.: angolbol azert mentem elorehozott erettsegire, mert nem birtam elviselni az angol tanarom es ugye az erettsegi utan mar nem kell bejarni orakra, ugyhogy akkor mar a kellemeset a hasznossal alapon, gondoltam jobb tul lenni ezen is... Az osztalyfonokmet se nagyon szerettem, de ugy elvergodtunk egymas mellett, a matek tanarom szerint, pedig, aki "hulye" az jarjon kulon tanarhoz suli utan, mert ugye neki nincs am ideje elmagyarzni haromszor... Itt egyszer szofisztikalt modon ugyan, de visszaszoltam, hogy, ha mar neki ugye nincs ideje, se kedve es igy lazan atpasszol masnak arra hivatkozva, hogy hulye vagyok remelem majd allja a kulon tanar koltsegeit, mert ugye elmeletileg helyette vegzi majd el a melo java reszet?! Erre bezzeg nem mondott semmit, de mindig az altalanos iskolai matek tanarom szavai jutnak eszembe, hogy akkor vagy hulye, ha papirod van rola, amugy turelem es kitartas, nala biztos "veletlenul" voltam otos...
Egyebkent az osztalyvaltassal egyidejuleg megismertem egy lanyt, aki itt lakott mar akkor, joba lettunk, aztan meghivott magahoz, akkor talalkoztam eloszor NimoApaval is, tartalmas ev volt egyszerre szereztem elmenyeket, baratokat, meg a mar ferjemet is... : ) Minden megvolt, ahhoz, hogy motivaljon, hogy ez jo ut lesz.
Aztan a kozepiskola vegehez kozeledve, ujra ram jott, hogy kiprobalnek valami ujat, valami kihivasokkal telit, szeretem feszegetni a hataraimat, ekkor adtam be a jelentkezesemet a fosulira, amiert megint volt egy kis szoparbajom az osztalyfonokkel, nem tudom minek haborodott fel igazan, ugyse neki kell odajarni, de nem is nagyon erdekelt. Amikor felvettek a fosulira, akkor egy egesz masvilag nyilt meg elottem. Nagyon jo emberekkel ismerkedtem meg, voltak nagyon jofej, kozvetlen tanaraim es olyan dolgokat tanultam meg, amiket a mai napig barmikor hasznalni tudok. Persze, mint mindenhol itt is voltak negativ oldalak, de ezzel is tapasztaltabb lettem.
Szerintem ez volt az a pont, ami utan elvesztettem a lazado enem vagy az onbizalmam, ugyanis utana eljottem ide es itt ugye nekem kellett alkalmazkodni mindenhez es mindenkihez. Ami, amugy nem ment rosszul, de most ugy erzem ennek a negativ oldalat, mindenki pontosan tudja, hogy itt nekem kell hozzajuk idomulni, nekem kell elsajatitani bizonyos dolgokat es neha latszik, hogy ezt ki is hasznaljak. Szeretnek lelkiterrort gyakorolni a masikra, ereztetni, hogy mar pedig ugye ezt neked kene maskepp csinalni es nem nekik, nem magyaraznak el kulonosebben semmit, de aztan kotekednek vagy legalabbis ugy csinalnak, mintha nekem ezt valahonnan tudnom kene... Itt van pl.: az ovoda, nem vagyok japan, soha nem jartam meg japan ovodaba, de olyan magatol erthetodonek veszik, hogy nekem aztan mindent tudnom kell.
NimoApa egyebkent erdekes dolgot mondott, hogy igazabol azzal, hogy vizumot adtak, jogokat is adtak, tehat az, hogy nekem vannak kotelezettsegeim iranyukban, az nem jelenti azt, hogy nekik nincs felem. Tehat, ha O szolhat nekem valami olyanert, amit egyebkent honnan tudhatnek, ha nem toluk, akkor igenis visszaszolhatok. Ez egyebkent azert elgondolkodtato, mert NimoApa azt mondta, nem is lenne baj, ha kicsit neha visszaszolnek nekik, mert valoszinuleg, ilyenkor is csak kihasznaljak, hogy hat "O a kulfoldi, en meg diktalhatok...", ha kicsit emberere talalnak lehet visszabb vennenek a lenduletbol...
Na, errol jutott eszembe, hogy nem lenne szabad elveszni hagyni az onbizalmam, mert bizony nagyon nagy hasznat tudja venni az ember, ha mar ennyi mindenen atsegitett valoszinuleg most se sodorna bajba, foleg, hogy en egyebkent igyekszem nagyon szofisztikaltan fogalmazni meg mindent. Csak ugye kellene melle az a magabiztossag, ami hitelesse teszi. Es, ha eddig ment, akkor most miert ne menne?
Amit vegul sikerult megtanulni, atgondolni es hasznositani az az, hogy:
・a motivacio csodakra kepes! Ha abbol indulunk ki, hogy egymast motivaljuk es nem rugunk rajta meg egyet, akkor mar ket embernek is jot tettunk, magunknak mert segitunk masoknak es a masiknak, akinek szuksege van ra, hogy atlenduljon a holtponton! Jobbat fog kihozni magabol mindenki, mint addig!
・nyitottsag! Tok jo, hogy mindenkinek van velemenye valamirol, de nem art neha kicsit mas fejevel gondolkodni vagy mas szemevel latni! Nem lehetetlen, szabad 10 percunkben csak elgondolkodni, azert, hogy miert is gondolhatja ugy, ahogy? Nem kotelessegunk egyeterteni vele, elfogadni se kotelessegunk, de megerteni meg lehet. Nincs ket egyforma ember ezert ugyanaz a tapasztalat se lesz, mindig van mit tanulni, ennyivel is okosabbak leszunk!
・segitokeszseg! Ezerszer jobb segiteni valakinek, mint hozzavagni azt, hogy mennyire nem jol csinal valamit. Segiteni jo, mutathatunk ujat, hasznosat, amiert tuti halasak lesznek! Es mivel jot akarunk egymasnak ugye, igy sokkal jobb, ha valaki halas, mint sem duhos? Nekunk se jo, ha duhosek rank, az viszont mar sokkal jobb, ha valaki halas. ; )
・kedvesseg! Szuksege van ra a vilagnak! Azert mert rosszul banik velunk valaki, nekunk nem kell az O peldajat szem elott tartanunk. Legyel mindig olyan, amilyen szeretned, ha veled lennenek!
・gondolkozz mielott beszelsz! Buddha azt mondta egyszer, hogy "Csak akkor szolalj meg, ha a mondanivalod ertelmesebb a csendnel!" Nem kell tobbet belekepzelni, mint ami. Mielott felrobbansz, mint egy idozitett bomba, jusson eszedbe, hogy, amit mondassz az motivalo? Hasznos? Kedves? Segit az a masiknak? Jobban fogod erezni magad, ha hozza vagod a masikhoz, amit az indulat kihoz beloled? Fog ez neked barmi pozitivat is adni kesobb?
Konnyu mondani, tartja a mondas, az en filozofiam szerint sokkal nehezebb rendbehozni. Ha elszamolok tizig es higgadtan, bekesen meg tudunk beszelni valamit, az motivalo, hasznos, kedves es segit. Ha egymasnak esunk csak mergelodunk, felesleges energiat hasznalunk, mindenki harcol a sajat igazaert, de nem jutunk egyrol a kettore, raadasul borzaszto nehez utana mindent visszacsinalni.
・legyel hatarozott es magabiztos! Ez az alapja a fentebbieknek, enelkul nem mukodik jol egyiksem, az emberek szeretik, ha valaki hatarozott es latjak, hogy minden, amit csinal az tudatos, azt szinten, ha magabiztos, egy magabiztos ember tud adni masoknak, ha van onbizalmad az masok szamara pozitiv es motivalo, ha azt latjak, hogy mosolyogsz es segitesz vagy epp tanulsz es mindig hasznosan tudsz hozzaszolni valamihez, az motivalo mindenki szamara!
Egymastol tanulunk, de egyaltalan nem mindegy, hogy mit!
; ))
Hová lettetek? :'(
返信削除