2016年9月25日日曜日

Szabad idomben...


...ujra rajzolok. Vagyis ez nalam sose allando dolog, van hogy honapokig se erzem a kesztetest, hogy megfogjam a ceruzat, neha meg napokon keresztul folyamatosan. Ujabban, ha Nimo alszik akkor ezzel szoktam elutni az idom, nem mintha nem lenne mit csinalni, de nekem szuksegem van ra meg mindig, hogy neha csak igy a sajat "vilagomba" legyek es ez szerintem 80 eves koromra se fog megvaltozni. Raadasul mostanaban Nimo is nagy kedvet kapott, egesz surun rajzolunk egyutt, orom es boldogsag! : )
A rajzolas egyebkent jo, fejleszti a kreativitast, pihentet es nyugtato. Regen sokszor akkor rajzoltam, amikor problemaim voltak az erzelmeim kifejezesevel, akkor egy rajz alatt minden kijott es nagyon jo erzes volt utana. Most is sokszor hasznalom erre, ha valamit nem tudnek rendesen elmagyarazni, marmint a masik szamara erthetoen jol elmagyarazni vagy epp egyszeruen nincs is kedvem ezzel torni magam, akkor megfogom a ceruzat es kesz. Persze, mondhatnak, hogy ez nem a legjobb modszer, nekem megis ez valt be leginkabb. Ez az egyik oka annak, hogy 14 eves korom ota mindig van nalam grafit ceruza es kis fuzet. Rajzoltam en mar allomason varakozva, topart mellett, hegyteton, teljesen mindegy, de mindig jo, ha keznel van. : )





0 件のコメント :

コメントを投稿