Amikor nem tudunk kimenni...

Na jo, olyan nincs, hogy nem tudunk, de szakado esobe nem szoktunk... : ) Mondjuk ennek az elso es legfobb oka, hogy Nimo amig csak lepkedne a pocsolyakba nem lenne problema, mert van csizmaja, csak az a baj, hogy O bele is akar ulni... Ez ugye keso tavasszal es nyaron senkit engem nem igazan zavar, mert olyan meleg van, hogy az egy dolog, hogy nem fazik meg, de igazabol percek alatt megszarad. Na most ugye ez telen kevesbe van igy es vizes ruhaba megse kene kint rohangalni, ugyhogy amig errol az uj hobbijarol nem mond le, addig "szobafogsag" van. Viszont igy tortent mult heten egyik nap, hogy vegig epitettuk a delutant! Rakapott az epitokockakra es olyan tornyot epitett, hogy... Igazabol csodalkoztam, hogy nem dolt ossze a felenel, de nem! Annyira ugyes volt, hogy tok magasra megtudta epiteni, teljesen egyedul, en csak a jelenletemmel mukodtem kozre... : D Olyan jo erzes meg nekem is mikor igy ugyeskedik, most egyebkent ezek az epitos jatekok nagyon kedvere valoak, sokszor egyedul is eljatszik veluk, aztan persze, ha nem sikerul, akkor jon vele, hogy csinaljuk egyutt, de tok ugyes! : ))

S mig Nimo jatszik, en az alatt....

Nem, dehogyis! : )) Az ilyen hobbijaim termeszetesen akkor uzom, ha Nimo alszik, ez vagy este vagy ritkabban delutan van, bar olyankor nem igazan, mert valtozo mennyit alszik... Mindenesetre megcsinaltam az idei elso teli koromfestest is, Rudolfos! Az otlet nem sajat, egy youtube videoban lattam es annyira megtetszett, hogy muszaj voltam kiprobalni! : ))