Csak roviden

・Nos, kicsit szet vagyok esve. Szo szerint. Ram tort a honvagy, ami az eddigieknel meroben mas es sokkal rosszabb, de nem is ertem miert pont most, mikor nemsokara otthon leszunk?! Mindegy. Egy megfejthetetlen rejtely vagyok, ahogy baratnom mondana, szoval mar nem is talalgatok, majd csak remelem elmulik es minden a regi lesz.

・Rajottem, hogy egy csomo dolog van meg, amit csinalni szeretnek, a nagy kerdes, hogy ezeket vajon hol fogom tudni megvalositani?! Ugy nez ki ez az ev nalam a gondolkodas es dontesek eve lesz, az egyetlen dolgot, amibe igazan remenykedem, hogy akarhogy is lesz, de jol dontok majd es ennyi.

・Iden fejlodok spiritualisan is, legalabbis nagyon ugy tunik. Rajottem egy csomo mindenre, tobbek kozott, hogy, ha ilyen utemben blokkolom a vagyaim es erzeseim, elobb-utobb teljesen megbolondulok... Szoval tobbet kene meditaljak (pontosabban ujra kene...) es kicsit magamba kene nezzek, hogy pontosan mit is szeretnek a jovoben es hogyan tudom elerni azt. Es bar profi vagyok erzelemelnyomasbol ezt most mar nem a pozitiv oldalra irnam...

・Meg egy honapja se tart az ev, de ugy erzem, iden a sors mindent kihoz belolem, szivem melyen levo, de feltorni akaro vagyaimat is. Iden megismerkedtem par uj emberrel, ebbol parral rendkivul jol kijovok, olyannyira, hogy lehetoseget kaptam, hogy regi nagy "almom" megvalosuljon es megtanulhassak romanul! Igen, nyelvtanulasi teren is vannak perverzioim, regen tudtam valamennyire, most mar nem valamennyire akarok, hanem nagyon, szoval koszonom a lehetoseget a sorsnak es csak hajra!

・Tovabba szeretnek valami olyat, hat nevezzuk szakmanak, amivel nem csak lehetoseg nyilik elottem, hanem amivel kielhetem a kreativ oldalam, valami olyat, amit szeretek csinalni es kesobb talan nem csak a munkam lehetne, hanem a hobbim is, igy most ugy dontottem megtanulok fotozni, nem akarmilyen modon, ugyanis itt van lehetoseg vizsgazni profi fotoskent is, ami nem csak, gyerek, eskuvo stb, hanem cimlap, reklam es egyebek. Erdekesnek tunik, fotozni, amugy is szeretek, a lehetoseg adott, szoval proba szerencse!

・Aztan, ha mar igy belejottem a tanulasba, gondoltam, ha hazamegyek eloszedem, a mar nem is tudom, hol, de melyen bujkalo francia cuccaim, mert, hogy vehetnek ujat, csak nem akarok, ugyanis a legjobb konyv volt, amibol valaha tanultam, ha ujra kezdem csak is ebbol!

・Nimo jol van, porog, mint egy bugocsiga, senki nem volt beteg az elmult idoben, aminek nagyon orulok es lassan vege a telnek, szoval remeljuk mar nem is leszunk azok!

・Szoval eddig egesz esemenydusnak igerkezik ez az ev, persze nem gondolom, hogy ebben az evbe mar sikereket konyvelhetnek el, mert a 2 nyelvvizsgara es a fotos vizsgara adtam magamnak 2 evet, szoval valoszinu az eredmeny meg arrebb lesz, de meg lesz!

・Btw, azt hiszem elerkeztem az eletem azon reszehez, amikor mar nem akarok megfelelni masoknak es igazabol azt sem erzem, hogy elszamolassal tartoznek barkinek is. Ez egyebkent a napokban tudatosult bennem, hogy valojaban az egyetlen ember, akinek elszamolassal tartozom, az sajat magam vagyok... 

PS.: Es megint osszevesztunk Anyuekkal, de mar meg se lepodom. Viszont most mar minden remenyem elvesztettem a tekintetben, hogy egyszer majd megert engem... Majd talan kovetkezo eletemben.