Ma volt Papa temetese... Szornyen rosszul ereztem magam, hogy nem tudtam ott lenni, meg mindig iszonyatosan buntudatom van eleg sok minden miatt, azert is, hogy nem tudtam neki elmondani sok mindent, amit meg, ha tudott is szerettem volna, ha egyszer legalabb hallja es buntudatom azert is, hogy eljottem otthonrol, hogy elkoltoztem a vilag vegere es nem lehettem Vele meg utoljara, hogy nem tudtam meglatogatni egyszer sem... El se tudom mondani, hogy mennyire bant es tudom, hogy meg nagyon sokaig fog is. Amugy irtam egy levelet, amit tudom, mar soha nem fog elolvasni, de nekem jobb igy es tudom, hogy jol tettem, hogy megirtam es megkapja... Amit a legjobban sajnalok, hogy soha nem tudtam neki elmondani mennyire szeretem, pedig tudom lett volna ra alkalmam nem keves, ezert is bant annyira, O se mondta nekem, soha, de en mindig tudtam, hogy szeret es sose felejtem el! Annyira nagyon hianyzik es barcsak meg egy kicsi ido jutott volna egymasra... Halas vagyok Neki mindenert es szivbol orulok, hogy volt nekem!
Vettem ma viragot es gyujtottam gyertyat, ez persze nem ment fel a buntudat alol, csak szerettem volna, ha tudja, hogy, ha nem is lehetek otthon most, de innen is mindennap gondolok Ra, ahogy mindig is fogok! ♡
0 件のコメント :
コメントを投稿