2014年7月17日木曜日

Ahogy oregszem...

...egyre tobb fura dologgal kell szembesuljek magammal kapcsolatba vagy nem is tudom, lehet, hogy inkabb meg mindig nem nottem fel... Igen, ez utobbinak talan nagyobb a valoszinusege....
Nem birom a csendet. Megorulok tole... Sose birtam, most se lett jobb, anno mindent zaj mellett csinaltam, meg a verstanulast is. E teren semmi nem valtozott a mai napig, inkabb csak szoljon valami...

Ohh, emlekszem meg mikor viragokat szedtunk az arokba vagy a reten es vittuk haza, voltam vagy 8 eves, de a mai napig neha megfordulok egy-egy ibolya utan, bar mar nem szedem le...

Szeretem a noies dolgokat, regebben is szerettem, csak sose ereztem a legkenyelmesebbnek, ez most is igy van. Barmikor felveszek egy csini cipot szoknyaval, csak ne kelljen messzire menni benne....

Piknik, mostanaba sokszor van, mert van kivel, mert van hol es mert amugy nagyon jo, gyerekkel meg aztan plane csupa moka es kacagas. De amugy is, kettesben romantikara is alkalmas, olyan megunhatatlan dolog....

A viragok mindig elbuvoltek, azota persze csak rosszabb lett a helyzet. Kepes lennek nap, mint nap nezni oket. Szepek, illatosak kell is ennel tobb?!

A sutik, hat igen... Anno is szerettem, most is szeretem a kulonbseg, hogy anno Mamaval vagy Anyuval suttettem, ma mar megsutom en is. Es jaj, hazisuti, nincs is annal finomabb!

A termeszet kincs. Legalabbis nekem, mi ilyen kirandulosak vagyunk, nekem szuksegem van ra, meg amugy is, kiranduljunk csak, jot tesz mindenkinek!

Meg mindig imadom a meseket, legfokepp a Disney meseket, de amugy mindet, Magyar nepmesek, Grimm legszebb mesei stb. Olvasni is, nezni is csudijo!

A blog vagy hat anno naplo volt, csak mivel naploba kepeket ragasztgatni maceras blogra valtottam, na jo, nem csak ezert, irni is konnyebb, pontosabban gyorsabb es most ugye szamit az ido is, mert ugye az mostanaban sosincs eleg.... De a blog is jo, irni onmagaba jo, megoriz sok emleket es gondolatot, amiket azert neha jo visszaolvasni...

Vasarlas.... Ohh, erdekes dolog nalam egy-egy ujonnan beszerzett vagy mastol kapott dolog, mert bar mindennek orulok es altalaban mindenre vigyazok is, ez elso korbe senkinek se tunne fel... Ugyanis, az ujonnan vett dolgok altalaban az elso sarokba landolnak szatyrostul, cetlistol, aztan majd napok mulva a "helyukre" kerulnek... Ugyanezt csinaltam gyerekkent is, volt, hogy a karacsonyi ajandekaim a fa lebontasaig, a fa alatt varakoztak, persze megnezni megneztem es aztan vissza is tettem oket... A szekreny ugy latszik a mai napig tul egyszeru megoldas vagy csak nem vagyunk joba...

En mindig mindent dokumentalok... Hogy miert nem tudom, pedig sok olyan dologra is emlekszem, amire nem is gondolnanak. Meg is mindent meg kell orizni az utokornak kepes vagy irott formaba is, hat igen, pont, mint regen...

A jo konyvek meg mindig lekotnek es meg mindig kikapcsolodast nyujtanak, de csak a jok es csak a szabadon valasztottak... Utalom, ha helyettem dont valaki, azt meg inkabb, mikor ram eroszakolnak valamit, na ezert utaltam altalanos iskolaba olvasni, szerencsere mostanra, mar egy ideje visszatert a kedv, most mar remelem marad is!

Kave imadatom nem is tudom miota tart, persze annak idejen meg csak tejeskave formaba, aztan kesobb mar mindegy volt, csak kave legyen. Na ez azt hiszem mar orokre megmarad, ugyanis leszokni szerintem nem tudnek, de nem is akarok, mert finom es jo, ja es olvasas melle a legjobb kisero...

Szeretnek egy kertet, ha nem is nagyot, de legalabb egy kicsit... Otthon mindig volt, hatalmas, jo volt labdazni, szaladni, gyumolcsot szedni, viragot ultetni, kutyaval jatszani es most nincs... Es ugy hianyzik! De remelem egyszer nekunk is lesz!

Meg mindig csomagolok, karacsonyra, szulinapra, meg mindig nem eleg a szatyor, az olyan semmilyen, nem szeretem, most meg, hogy van Nimo plane nem hagyom abba, neki is jar a bontogatas orome!

Na igen, smink.... En nem sminkelem magam! Komolyan, alapozot se hasznalok, de megis van... Mint, ahogy szempillaspiralom is, bar egy evbe csak ketszer-haromszor nyulok hozza, ellenben van egy tucat koromlakkom, amiket meg hasznalnek csak ugye most nem ugy megy, hogy varok mig szarad... Na, de majd kesobb! Ohh es a hajgumikrol es fulbevalokrol nem is beszelve ebbol mar lassan ilyen gyujtonek is elmehetnek... Hiaba, ami szep, az szep!

A hajam, amit imadok magamon... Mast kevesbe, de a hajam nagyon, epp ezert baromira ki szoktak borulni a hullik vagy, ha Nimo neha megtepi, nem, nem kiabalok a gyerekkel es csunyan se beszelek, de megsiratom neha, ha meglatom a kezebe a hajszalam...

Meg mindig rendetlen vagyok vagy inkabb szetszort, sose talalok semmit, de, ha megis akkor nyilvan akkor, mikor mar nincs ra szuksegem.... Es sajnos meg mindig elofordul, hogy csak ledobalom a cuccokat, aztan valamiert mindig meglep a rendetlenseg... Jo, azert nem az egesz haz az es altalaban estere osszepakolok, de akkor is...

A cukisagokat meg mindig imadom es fogom is. Nem tudom miert, de feldobjak a napomat. Van egy nagyon hasonlo fekvos pluss medve tolltartom, szegenyt mar mosni kene, de meg mindig birja a kikepzest.

Aztan van, ami volt es van, ami lesz is... Mert ugye az ember eleteben mindig van valami fontos momentum, amit meg kell orokiteni, ami epp szep vagy vicces vagy barmi, de kesobb ugyancsak orommel nezzuk vissza. Az elso fenykepezogepem Nagypapamtol kaptam, azota imadok fenykepezni... Neha csak mert szorakoztat, neha meg mert "muszaj". : )
Bar ezek a kepek most nem az en gepem altal keszultek, de a hangulatuk nagyon jo es nem mellesleg egesz sok tulajdonsagomra ravilagitanak, foleg igy osszegyujtve...

Apropo ma beszelgettunk Nagymamammal, aki szerint egy az egyben Apam vagyok, mas szoval sose novok fel igazan... Jo lesz... : D

0 件のコメント :

コメントを投稿