Jatszani jo...

De meg mennyire. Az igazsag az, hogy tenyleg jo! En nagyon szeretek jatszani Nimoval, az egyetlen dolog, ami zavar az a szornyen nagy rendetlenseg, ami nem csak a szobaba van, hanem a nappaliba is... Beszereztunk Nimonak annak idejen egy csomo jatekot es ki gondolta volna ugye, hogy mindennel jatszani is fog majd, igy vegul semmi nem kerult a szekrenybe, hanem van ket jatekos doboz, ami tele van es, ha jatek van akkor ezeknek a tartalma bizony sokszor meg a konyhaba es a furdoszobaba is fellelheto... Kicsi meg nyilvan nem pakol el maga utan, nem is varnam el, meg az se zavar, hogy rendetlenseg van, de mikor a parna alatt is kocka van es, hogy mindig van mire ralepjunk, lehetoseg szerint olyanra, aminek hangja van es nyilvan akkor mikor Nimo alszik, illetve, hogy mar az erkelyrol is hoztam be labdat, gondolom kigurult mikor teregettem... Szoval ennek mar kevesbe orulok... Azt hiszem a legos es kirakos idoszaknak majd meg jobban fogok orulni, remelem majd nem kell kiszedegetni a porszivobol az egyes darabokat... 

Ja, igen, ma elpakoltam a jatszoszonyeget, hm. Nimo mostanaban azon probal felallni es egyreszt felek, hogy szegeny majd jol hasra vagodik (nem az O sulyanak van ez kitalalva es nem is erre a celra ugye...), masreszt meg tonkre teszi es mivel meg semmi baja, jo lenne a tesonak is majd, szoval maradjon meg legalabb ebbe az allapotaba. Ugyhogy ma ettol is elbucsuztunk, na nem potyogtak vizilo konnyek utana, mert bar Nimo szerette/szereti azert a nap 90%-at mozgassal tolti, ugyhogy csekely idot toltott mar a szonyegen. Jobb is igy, eggyel kevesebb veszely forras. : )