Egy izgalmakban teli nap

Persze nem a jo ertelemben vett izgalomrol van szo... Reggel Nimo jatszott a szobaban, mig en 5 percre (se..) kirohantam neki innivaloert, mire visszamentem az vart, hogy Nimo kohog es fuldoklik egyszerre, ez sem volt szep latvany, de az utana kovetkezo meg meg inkabb nem, mikor is visszakoszont a reggeli teljes valojaban.... Csak neztem, hogy mi tortent 5 perc alatt, aztan rajottem, hogy leszedte a fenykep keretrol a micimackos matricat, amit belerakott a szajaba es feltetelezhetoen ott is maradt. Eletembe ilyen gyorsan nem keszultem meg el, mint ma reggel, a cipot is utkozbe vettem fel es rohantam (szo szerint, konkretan futottam babakocsival...) az orvoshoz. Mire odaertem tok ketsegbeesetten, elmondtam mi a baj, csak annyit mondtak, hogy varjak. Varjak?? Mire megis, mig megfullad a gyerek?! Erre kedves doktor bacsi megnyugtatott, hogy nem fog belehalni, egyenlore azt se tudjuk, hol a matrica, megnezte a hasat, meghallgatta, megkerdezte visszakoszont e valami a tejjel reggel, de nem, aztan megnezte a torkat es ott volt... Majd kozolte, hogy ok, vegeztunk. Hat azt hittem rosszul hallok, meg vissza is kerdeztem, hogy nem veszi ki? Erre azt mondta, hogy O ugyan nem, de majd a korhazba a surgossegin kiveszik... Hat mondom ez most komoly?! Ugyhogy irt egy "beutalot", fel is hivtak, hogy megyunk, legyenek keszen, majd kozoltek, hogy szerezzek egy UGYANOLYAN matricat, amit megevett... Marha jo, honnan? Fogtam a fenykep keretet es bevittem azt. Ott meg varattak negyedorat es egy hosszas(!) beszamolo utan vegre megneztek, hogy mi is van, itt is ugyanazt csinaltak, mint a gyerekorvosnal, Nimo kb. haromszor lekopte a doktornot es a vegen mar szinte kiugrott a kezembol, amikor egyszer csak megpillantottuk a matricat, hurra!!! Megusztunk minden mas kellemetlen dolgot, ami esetlegesen varhatott volna rank. En teljesen ki voltam es ketsegbeesett is, a doktorno meg annyit mondott, hogy ez sajnos elofordul es nem ez lesz az utolso, azt is mondta, hogy fogunk mi meg talalkozni... Nos, kedves volt meg minden, de nem szeretnek sok ilyenben reszesulni... Ugyhogy a mai nap az izgalmas volt... Es csak remelni tudom, hogy tenyleg nem lesz ez tul gyakori... Viszont az nyugtat meg, hogy Nimo most ugyanolyan jokedvu es virgonc, mint az eset elott, hanem meg jobb kedvu, szoval boldogsag van igy a vegere, de azert engem kicsit megviselt ez a nap...
Ja, az biztos, hogy szereztem egy jo napot a utcan setaloknak, mert nem sokszor latnak rohano anyukat babakocsival, esernyovel, az utat vegig beszelve a gyerekkel, aki amugy tokre nem valaszol... Na, mindegy, remelem jol szorakoztak. : )