Mar majdnem el is felejtettem milyen erzes... Nem tudom mit vetettem eddigi eletembe, hogy sose lehettem boldog igazan, akarhanyszor csak egy kicsit is orultem, utana rogton tortent valami rossz. Tenyleg igy lesz ez orokre? Meg most is, mikor igazan boldog lehetnek, meg most is csak folyton a rossz tortenik... Annyira szeretnem, hogy vege legyen, annyira. Sose akartam semmit se ennel jobban. Ha most kivanhatnek valamit, csak egyetlen dolgot, csak azt kivannam, hogy ennek vege legyen. Tudom, hogy boldognak lenni sose egyenlo azzal, hogy minden tokeletes, nem is akarom, hogy minden tokeletes legyen, csak azt, hogy a sok rossznak vege legyen... Csak ennyit.
Pedig ezt én is így tapasztaltam... sajnos. Viszont!!! Fordítva is igaz!! XD A sok rossz után jön a jó!!!! *.* Úgyhogy kitartást!!! (De majd azért meséld el mi történt!)
返信削除Hat, nem tudom... Majd talan egy ev mulva sikerul megoldani es akkor vegre nem leszek idegbeteg. Addig meg a stresszbe fogok belehalni. De vegulis mindegy. Ez kivetelesen nem olyan dolog, ami csak az en problemam es sajnos nem is tulzok el semmit... Szoval errol nem is nagyon akarok beszelni.
返信削除