Hmm, azon gondolkodtam magamban, hova is lett az ido, amibol ugy ereztem eddig jutott mindenre? Csak mert most mar ott tartok, hogy semmire sincs.... Mult heten Apa ejszakas volt, szokasahoz hiven, gondoltam delig fel se kel (jol gondoltam...) pedig nagyon remenykedtem, de hat nem. Viszont Nimo edesen aludt a reggeli utan, szoval gyorsan neki alltam takaritani, mosni stb. a porszivozast leszamitva, mert hat nem volt szivem felkelteni Apat... Aztan Nimo felkelt kozos jatek, uzsi, megint jatek, kozbe felkelt Apa, akkor reggeli stb. Ez ment egesz nap en meg este 9-re ugy ereztem magam, mint egy hulla... Es hogy ezt miert is irtam le? Mert minden hetkoznap igy telik es varom a hetveget, hogy maskepp legyen, de nagyon ritkan jon ossze... Apa bar segit, de valljuk be amennyit, annyi ideig a gyerek is el van magaba. Na, mindegy. A vasarnap jo volt! Ott mar volt mas is, volt seta, volt tollas, vegre mar, hogy nem volt szel. Bevasarolni is voltunk, ami annyira jokedvure sikeredett, hogy nagy jokedvunkben csak a kocsiba vettem mar eszre, hogy Nimonak csak az egyik zoknija van meg... Allandoan lerugja, de most mar veszek egy cipot komolyan, itthon is nem viccelek, raadom a zoknit es mar le is rugja... Igaz, minek is igy 16 fokba? Bar en faznek a helyebe, de hat nem vagyunk egyformak. A vasarnap delutan meg kesz feludules volt, Nimo alszik, mi filmezunk, teazunk, nevetunk, jaj, ebbol miert jut mostansag olyan nagyon keves? Pedig eltudnam viselni mindennap, ha csak fel orara akkor is.
Hetfon meg kezdodott minden elorol. A reggel ugy eltunt, mintha nem is lett volna, delutan meg oltasra kellett mennunk... Minden oltas alkalmaval imadkozom, hogy ne az az oreg bacsika legyen, mint egyszer anno, mert Nimo meg oltas utan is vagy negyed oraig uvoltott... Es lass csodat, a doktorneni volt, Nimonak meg hangja se. Szerintem eszre se vette. Ugyes volt nagyon! Nem tudom miert, de oltas utan megorul a gyerek, minden alkalommal mikor hazaerunk, nevet, jatszik, sikitozik, meg se latszik rajta, hogy oltasrol jovunk, nem baj, addig jo. : )
Ohh es tegnap elott beverzett a szeme, en meg ugy megijedtem... Mondtam Apanak menjunk orvoshoz, azt mondta felesleges, majd elmulik reggelre. Apa okos, ebbe nem ketelkedem, nem is fogok, de mar-mar ilyeszto a nyugodtsaga neha. Amugy nem mult el reggelre igy hetfon megkerdeztem az oltasnal, hogy mit kene csinalni vele, azt mondta a doktorno, hogy, ha nem lesz rosszabb akkor semmit, elmulik magatol, velhetoleg veletlen belekapott a kezevel, ha meg nem javul vagy rosszabb, akkor a legkozelebbi gyerekorvos. Hmm, utobbira talan nem kerul sor, mert bar meg mindig van, de kozel se olyan csunya. Meg jovo honapba igy is-ugy is latogatast kell tegyunk az orvosnal, egy statuszvizsgalat, egy BCG oltas es egy sima rutin vizsgalat miatt. Jaj, de jo lesz...
Amugy eszrevettem mostanaban tul sokat nyavajgok. De minek is? En magam se tudom, mert ugye, ami nem tetszik azon valtoztatunk es ugye idonk is arra van, amire szanunk. Nem tudom mikor jott ram ez a szornyu szokas, de ugy erzem surgosen le kell szokjak rola. : )
Es mar csak masfel honap es megyunk haza!!! Jaj, de orulok! Az otthon felbecsulhetetlen! : ) Bar nem tudom meg pontosan, hogy alakul az az egy het, de allatkertbe megyunk, az tuti, ha kedves lesz a teve, lehet Nimo felulhet ra es kezet foghat egy fokaval is. : ))
0 件のコメント :
コメントを投稿